This site uses cookies. By continuing to browse the site you are agreeing to our use of cookies. Find out more here»

Módosítottuk Adatvédelmi szabályzatunkat. Az elolvasásához kattintson ide.

Minden, amit a rostról tudni kell

Print
Minden, amit a rostról tudni kell

Tudja, hogy nem csak egyféle étkezési rost létezik? A különféle növényi eredetű ételek fogyasztása segít Önnek a legjobb formában tartani testét.

Mindenki tudja, hogy a hatékony emésztéshez nélkülözhetetlenek, és ennek ellenére a legtöbb ember nem fogyaszt annyi rostot, amennyit kellene, és csak kevesen látják át mindkét típusú rost fogyasztásának jelentőségét.

Mi az a rost és mennyire van belőle szüksége?

Leegyszerűsítve, mivel a rost a növényi ételek szerkezeti összetevője, így megtalálható a zöldségekben, gyümölcsökben, babokban és gabonákban (például a kukoricában és a barna rizsben). Annak ellenére, hogy rengeteg élelmiszerben megtalálható, a Táplálkozástudományi Társaság szerint 10 személy közül 8 nem fogyasztja el a javasolt napi 25 g rostot.

Ha Ön nem fogyaszt annyi rostot, mint kellene, a legjobb, ha néhány hét alatt fokozatosan növeli az elfogyasztandó mennyiséget. A túl gyorsan túl nagy mértékben megemelt rosttartalom rossz közérzetet és hasi puffadást okoz, így ne siesse el, hagyja, hogy teste hozzászokjon a több rosthoz. Ezenkívül, igyon sok folyadékot, hogy a rostok megpuhuljanak és megduzzadjanak..

Milyen típusú rostok léteznek és mi a szerepük?

Az étkezési rostokat két fő típusba sorolják: oldható és oldhatatlan rostok.

Az oldható rostok az almában, narancsban, sárgarépában, burgonyában, zabban, árpában és a babokban találhatók a legmagasabb koncentrációban. A nevükből következik, hogy oldódnak a vízben. Oldódásuk közben ezek a rostok megvastagodnak, ami fokozza a jóllakottság érzést. Az oldható rostok az emésztőrendszerünk alsó szakaszában élő baktériumoknak is táplálékul szolgálnak, és lassítják a glükóz (cukor) felszívódását a véráramba; segítve ezzel a vércukor stabil szinten tartását egész nap.

Az oldhatatlan rostok is hozzájárulnak az emésztőrendszer egészségéhez, azonban épp az ellenkező módon. Ahelyett, hogy oldódnának a vízben az oldhatatlan rostok vizet kötnek meg az emésztőrendszer alsó részében, aminek révén térfogatuk megnő. Ez a rosttípus (amely a zöldségekben, búzakorpában, kukoricakorpában, rizskorpában és más teljes gabonaszemekben található meg a legmagasabb koncentrációban) felgyorsítja a salakanyagok áthaladását az emésztőrendszeren, segítve ezzel fenntartani a normális bélműködést.

Van egy másik érdekes típusú, „rezisztens keményítő”-nek nevezett rost. A gyümölcsök, zöldségek, magvak és babok 3 különböző típusú szénhidrátot - cukrokat, keményítőket és rostot - tartalmaznak. Az emésztési folyamat során a keményítők rendszerint egyszerű cukrokra bomlanak le, ám vannak olyan élelmiszerek - például, babok, banán, és zab - amelyek egyszerűen ellenállnak az emésztésnek. Mivel a rezisztens keményítő nem bomlik le (többé-kevésbé érintetlen marad az emésztőrendszeren való áthaladás alatt) vizet köt meg, növeli a térfogatot és javítja az emésztést. Ezenfelül, elősegíti az egészséges baktériumflóra kialakulását a vastagbélben, és az oldható rostokhoz hasonlóan megakadályozhatja a vércukorszint hirtelen emelkedését.

Hogyan lehet megmondani, hogy egy rost oldható vagy oldhatatlan…

Viszonylag egyszerűen meghatározható hogy melyik melyik. Például, ha Ön burgonyát főz, a főzőlé besűrűsödik, mivel a burgonya oldható rostokban gazdag. Ha viszont barna rizst főz, annak főzőleve nem lesz ragadós, mivel az oldhatatlan rost nem oldódik. Ehelyett, főzés közben vizet vesz fel és ettől megdagadnak a rizsszemek.

A különbség egyszerűen úgy is észrevehető, ha kinyit egy konzervbabot (oldható rostok) és egy konzervkukoricát (oldhatatlan rostok). A bab- és kukoricakonzerv egyaránt vízzel készül, de a konzervdobozokban lévő folyadékok másként néznek ki. Mivel a kukorica rostjai nem oldódnak, ezért a konzervben található folyadék vízszerű, ezzel szemben a konzervbab leve sokkal sűrűbb, mivel az oldható rostok besűrítették a levet.

Ötletek a rostbevitel növelésére

  • Gyümölcslé helyett fogyasszon inkább egész gyümölcsöt a héjával együtt.
  • Desszertként fogyasszon gyümölcsöt.
  • Különféle főtt és nyers zöldséget fogyasszon.
  • Finomlisztből készült készült kenyér, palacsinta, gabonapehely, kréker stb. helyett fogyasszon 100%-ban teljes kiőrlésű gabonából készültet.
  • A fehér rizs alternatívájaként használjon barna rizst, kölest, árpát és tört búzát.
  • Adjon babot a levesekhez, ragukhoz és salátákhoz.
  • Ha gondot jelent Önnek elfogyasztani a szükséges mennyiségű rostot, akkor a napi javasolt mennyiség (RDI) eléréséhez próbáljon ki egy rost-kiegészítőt.

Írta: Susan Bowerman, MS, RD, CSSD, FAND. Susan a Herbalife fizetett tanácsadója.



hu-HU | 2018.11.20. 19:39:29 | NAMP2HLASPX04